5 dolog, ami ahhoz kell, hogy Japánba költözhess

Külföldre költözni, új kultúrákkal és emberekkel megismerkedni fantasztikus dolog. Ha pedig a célpont Japán, akkor különösen nagynak ígérkezik a kaland, hiszen egy távoli, egzotikus, hipermodern országba készülünk, a szamurájok, gésák, animék és harcművészetek földjére. Van azonban néhány dolog, amit nem árt átgondolni, mielőtt az ember belevágna a költözésbe: ebben a cikkben öt fontos dologra hívom fel a figyelmedet, amiről sokan elfelejtkeznek az első lelkesedés hevében. Nem az a célom, hogy bárkit is lebeszéljek a Japánba költözésről – de egy ilyen távoli és ennyire más országba csak felkészülten szabad elindulni.

Minden helyzet más és más, ezért ha úgy döntesz, nekiindulsz, akkor a cikken túl is nézz utána alaposan a rád vonatkozó törvényeknek, szabályozásoknak, elintéznivalóknak és anyagiaknak. Ezután mérgeld reálisan azt, hogy mennyire vagy felkészült, mi az, amire esetleg még szükséged lehet – és csak ezután vágj neki.

  1. Nyelvtudás

Sajnos, nyelvtudás nélkül nem fog menni, legalább angolul muszáj tudni ahhoz, hogy elboldogulj. Az angolt minden japán gyerek tanulja az iskolában, de nagyon kevesen beszélik is ténylegesen: sok hivatalban és üzletben egyáltalán nincs angolul beszélő személyzet és a kitöltendő űrlapokból, aláírandó szerződésekből sem feltétlenül van angol verzió. Ennek ellenére, ha a munkád olyan jellegű vagy tanulni mész Japánba, az angollal azért már el lehet boldogulni.

Természetesen, ha tudsz valamilyen szinten japánul, az a legjobb. (N2 szint felett már nem érhetnek nagy meglepetések.) Ha a munkád nem követeli meg, nem feltétlenül muszáj az írást is megtanulni, én például ismertem egy pakisztáni férfit, akinek kis kifőzdéje volt Tokióban és gond nélkül beszélgetett a japán vendégekkel, de írni-olvasni egyáltalán nem tudott. Természetesen más a helyzet egy nagyvállalati környezetben, ahol a levelezés a mindennapi munka része.

  1. Munka (vagy iskola)

Mindenképpen tudnod kell, „hová” mész. Az a megoldás, hogy „kimegyek 3 hónapra turista vízummal, addig keresek valamilyen munkát, aztán majd igényelek végleges vízumot” Japánban nem működik. Japánban a cégek nem szívesen alkalmaznak külföldieket, még akkor sem, ha azok kiválóan beszélnek japánul. Emellett az álláskereső oldalak csak japánul érhetőek el, az önéletrajzokat kézzel írva (japánul) kell benyújtani a legtöbb helyre – a munkakeresés még a japán fiatalok számára is kimerítő és lélekőrlő feladat, ami tele van feszültséggel, csalódással.

Erről a hatalmas feladatról készített a Tokió Művészeti Egyetemen néhány hallgató egy kis animációs filmet, Álláskereső rapszódia címen:

Éppen ezért, tényleg csak akkor vágj neki, ha már megvan az állásod.

Más a helyzet akkor, ha itthon egy japán cégnél dolgozol és ők küldenek ki az anyacéghez. Ez nagyon tiszta ügy, mert nem elég, hogy a cég igazolja majd a hatóságok felé, hogy náluk dolgozol, de valószínűleg el is intéznek helyetted minden papírmunkát, hiszen nekik erre vannak embereik. Ha a párodat kísérnéd Japánba, szintén hasonlóan „könnyű” helyzetben vagy, hiszen feltételezhetően neked nem kell majd dolgoznod, vagy csak részmunkaidőben.

Ha tanulni szeretnél kimenni, először is el kell döntened, hogy ösztöndíjjal vagy önerőből vágsz neki. Én mindenképpen az ösztöndíjat javaslom, mert bár megszerezni nem könnyű ezeket, nem csak anyagilag sokkal könnyebb így, de az ügyintézés is lényegesen leegyszerűsödik. (Persze önerőből is neki lehet vágni, de a japán egyetemi tandíjakat nem igazán a magyar zsebekre méretezték…) Az egyetemek, nyelviskolák igazolni fogják a hatóságok felé, hogy hozzájuk tartozol, ha pénzbeli juttatást kapsz, akkor azt is. Ha önerőből vagy részben önerőből utazol, be kell majd mutatnod a bankszámládat, amin van annyi pénz, hogy eltartsd magad ott-tartózkodásod ideje alatt.

      3. Vízum

Minden magyar állampolgár 3 hónapig tartózkodhat Japánban vízum nélkül. (Ezt hívják úgy is, hogy „turista vízummal”, de valójában nem kell hozzá semmit igényelni, csak egy érvényes útlevél kell hozzá és beléphetsz Japánba.)

Ha dolgozni vagy tanulni akarsz, akkor viszont mindenképpen vízumot kell igényelned! (90 napnál rövidebb ott-tartózkodásra is.) Vízumot csak itthonról, a Japán Nagykövetségen keresztül lehet igényelni, az ügyintézés magyar állampolgárok számára az ingyenes. (Részletek, űrlap letöltése)

Nem érdemes csalni, trükközni a vízummal. Japánban a szabályok betartását nagyon komolyan veszik, ezért ha szabálysértésen kapnak, akár egy életre kiutasíthatnak az országból. (Figyelj arra, hogy diákvízummal nem vállalhatsz munkát vagy csak bizonyos feltételekkel. Ha olyan munkát vállalsz, ami tiltólistán van és kiderül, szintén elveszítheted a vízumodat.)

pexels-photo

Az ügyintézés Japánban nagyon könnyű, ha mögötted áll egy nagy cég és nagyon nehéz, ha teljesen egyedül vagy. Igazolnod kell majd az anyagi helyzetedet, hogy van hol laknod, van hol dolgoznod. Az ügyintézés általában japánul zajlik, persze a bevándorlási hivatalban azért lehet találni angolul beszélő ügyintézőket is.

És még egy dolog, ha már kint vagy és elrendeződtek a dolgok, érdemes felhívni a tokiói Magyar Nagykövetséget és jelezni nekik, hogy az országban vagy.

  1. Szállás

Japánban – ne szépítsük – rettenetesen drága a lakhatás. És nem elég, hogy drága, de nem is egyszerű megszerezni egy lakást! Ahhoz, hogy kivehess egy albérletet Japánban, szükséged van japán telefonszámra, japán bankszámlára, japán fizetésigazolásra, egy ajánló levélre, egy japán kezesre, be kell mutatnod az útleveledet és az érvényes vízumodat és szerződtetned kell egy ingatlanügynököt, mert nélküle a tulajdonosok szóba sem állnak veled. Arról nem is beszélve, hogy sok tulajdonos nem szívesen adja ki a lakását külföldieknek, így fel kell készülni arra, hogy bizony néhányszor vissza fognak utasítani.

Egyhavi bérleti díj körülbelül 80.000 jen (40-50 m2-es lakás), de a beköltözéskor emellett ki kell fizetni 2 havi kauciót, 1 havidíjnyi kulcspénzt, 1-1,5 havidíjnyi sikerdíjat az ingatlanirodának, a biztosítási díjakat, közművek átíratásának és a beköltözés előtti kisebb felújításoknak költségét, szerencsétlen esetben még 1-2 havidíjnyi amortizációs költséget is. Ami azt jelenti, hogy az első hónapban akár 400.000 jent is ki kell fizetnünk, és ebben még nincsenek benne azok az „extrák”, mint az Internet beköttetése.

Magyarországról tehát lehetetlen elintézni előre az albérlet ügyét. Ez azt jelenti, hogy néhány hétig mindenképpen valamilyen ideiglenes szálláson kell laknunk, ami persze arányosan leosztva drágább, mint az albérlet. Ez az ideiglenes szállás lehet ún. „weekly mansion”, azaz rövidtávra bérelhető albérlet, de meg lehet próbálkozni airBnB-s szálláshelyekkel is. Ha nem feltétlenül ragaszkodsz saját, külön lakáshoz az elején, jó megoldás lehet egy „youth hostel”, ezek olyan olcsó hotelek, ahol egy ágyat bérelsz egy nagy, közös teremben. Összehasonlításképpen: egy weekly mansionban kb. 3-6000 jen egy éjszaka, egy youth hostelben kb. 2-4000 jen. (Egy normál hotel kb. 5-15.000 jen.)

  1. Pénz

A fentiekből látszik, hogy valamennyi készpénzzel egyszerűen muszáj rendelkezni ahhoz, hogy elindíthassuk életünket Japánban. Minimálisan rendelkeznünk kell egy oda-vissza repülőjegy árával, kb. 100.000 jennel az első hónap szállásköltségére, kb. 400.000 jennel az albérlet elintézéshez, és emellett 1-2 hónapra elég „költőpénzzel”.

pexels-photo-1

A hétköznapokban két nagy költségcsoport jelentkezik, az utazás és az étkezés. Japánban nincsen általános bérlet, amivel minden közlekedési eszközre fel lehet szállni, sőt, bérletet csak a munkahelyünk (iskolánk) és lakhelyünk közötti szakaszra válthatunk. Vonaljegy sincs, tehát minél több megállót utazunk, annál többe kerül a jegy. Ezért, főleg az elején, amikor sokat kell utazgatnunk az ügyintézések miatt, elég komoly költségekbe verhetjük magunkat. Egy jegy ára városon belül kb. 200-1000 jen lehet.

Az étkezést szerencsére olcsón is meg lehet úszni, ha nem járunk drága éttermekbe és figyeljük az akciókat a szupermarketekben. Egy olcsó kifőzdében már 500-1000 jen között megebédelhetünk. A boltokban nagyon eltérő árakat tapasztalhatunk – az alábbiakban összeszedtem néhány alapélelmiszer átlagos árát:

Tej (1 liter) 200 ¥
Kenyér (fél kg) 200 ¥
Rizs (1kg) 400 ¥
Tojás (12 db) 250 ¥
Csirkemell filé (1 kg) 900 ¥
Alma (1 kg) 650 ¥
Burgonya (1 kg) 400 ¥

Ha nagyon szerényen eszünk, napi 1000 jenből ki tudjuk hozni az étkezést.

Étkezésre két hónapra minimum 60-90.000 jent, utazásra 40-60.000 jent javasolnék. Összegezve tehát 650.000 jen (+ repülőjegy) alatt semmi esetre sem szabad nekivágni Japánnak. És ez nem az a kalkuláció, amikor luxus hotelben szállunk meg és minden nap szusit eszünk – ennél olcsóbban tényleg nem lehet kihozni.

(A jen mai árfolyama 2.57 Ft, de ezt érdemes folyamatosan figyelni.)

Egy Japánba való költözés fantasztikus lehet és nagyon sok örömmel járhat, de csak akkor, ha alaposan megfontolt döntéseken és alapos utánajáráson alapszik, illetve megfelelően elő van készítve. Vigyázzatok magatokra, megfelelő anyagi és törvényi háttér nélkül semmiképpen ne ugorjatok fejest a dologba!

Sok sikert! 🙂


Ha tetszett a cikk, kövess Facebookon is!

4 vélemény az alábbiról: “5 dolog, ami ahhoz kell, hogy Japánba költözhess

És a tiéd?

  1. Munkát keresni külföldiként szerencsére nem feltétlenül kell japó módi szerint nyomatni, kivált ha 外資系 pályázol, és hát ki szeretne gaijinként egy nagy, hagyományos japán vállalatnál dolgozni…

    Linkedin elég jól használható, meg mondjuk a career cross vagy a daijob is – bár utóbbi kettőhöz min. n2 szintű japán kell az tény.

    Az viszont tuti hogy Japánban a kijövök és majd lesz valahogy semennyire nem játszik…

Hozzászólás a(z) Chouwen bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé.

Üzemelteti a(z) WordPress | Téma: Baskerville 2 by Anders Noren.

Fel ↑