Hogy lehet japánul gépelni?

Japánul gépelni nem egyszerű, hiszen a japán nyelvben többezer írásjegy létezik, ráadásul az írásuk négyféle írásmód kombinálásából jön létre. (Kétféle szótagírás, azaz a hiragana és katakana, egy fogalomírás, azaz a kandzsi és latin betűk kombinációja. – A japán nyelvről bővebben itt olvashatsz.) Hogy tudnak a japánok mégis ugyanolyan gyorsan gépelni, mint mi? És miért nem sokkal nagyobb a billentyűzetük, mint a miénk?

A válasz: az IME szoftverek segítségével. Az IME az Input Method Editor, azaz szövegbeviteli módszer szerkesztő rövidítése. Eredetileg csak a kínai, japán és koreai nyelvek karaktereinek bevitelére fejlesztették ki, de ma már minden olyan szoftverre alkalmazzák az IME elnevezést, amellyel speciális karakter készlettel rendelkező nyelveket lehet begépelni. Egyébként a nyomógombos mobiltelefonok korában, amikor még a numerikus billentyűzettel írtuk meg az SMS-inket, mi is IME-t alkalmaztunk: az 2-es gomb felelt meg az a, b, c betűknek, a 3-es a d, e, f betűknek stb.

Japán billentyűzet. Fotó: Mattie Jaap on Flickr

A gyakorlatban az IME úgy működik, hogy a japán számítógépek billentyűzetén ugyanúgy latin betűk vannak, mint nálunk. (Létezik ugyan egy japán karakteres, azaz hiraganás beviteli mód és billentyűzet kiosztás is, de ezt már nagyon kevesen használják. Fizikailag még fel van tüntetve a billentyűzeten a hiragana kiosztás, de csak a latin betűk mellett.) Gépeléskor kiejtés szerint írjuk be a japán szavakat, ugyanúgy, mint amikor nyugati nyelveken gépelünk. Természetesen nem mindegy, hogy milyen az a kiejtés – a legtöbb japán billentyűzet az ún. Hepburn féle átírást használja, ami az angolból indul ki. (Pl. Szamuráj = s+a+m+u+r+a+i)

Amikor begépelem kiejtés szerint az adott szót, az IME automatikusan átalakítja hiraganára, azaz a japán szótagírásra: s+a+m+u+r+a+i → さむらい (sza-mu-ra-i).

Ez így már japánul van, de a japán nyelv sajátosságai miatt ez még nem elég, szükség van egy következő lépésre is. A japán nyelvben ugyanis a szavakat általában kínai eredetű, fogalom jelölő írásjegyekkel, ún. kandzsikkal írják. A kandzsinak nem csak hangalakja, hanem jelentése is van, így első ránézésre könnyen megtudhatjuk, mit jelent az adott szó. Ez azért nagyon fontos, mert a japánban nagyon sok az azonosalakú szó, amiket nehéz lenne megkülönböztetni a kandzsik nélkül. Így tehát a hiraganás szót még át kell alakítanom kandzsivá: さむらい → 侍

Persze ezt hosszabb idő elmagyarázni, mint megcsinálni: a fent leírt műveletet kevesebb, mint egy másodperc alatt el lehet végezni. Amikor begépeltük az adott szó hangalakját a hiragana automatikusan megjelenik. Ha így szeretnénk hagyni, vagy, mert az adott szóra nincsen kandzsi, vagy, mert a szöveg valamilyen oknál fogva így kívánja, akkor a szó (vagy kifejezés) végén egyszerűen csak ütünk egy entert és már mehetünk is tovább.

Ha át kívánjuk alakítani, akkor a szóköz billentyű megnyomásával az adott szó (kifejezés) átvált a legnépszerűbb vagy az adott kontextusban legvalószínűbb írásmódra. Ha nekünk most nem erre az alakra van szükségünk, akkor a szóköz ismételt lenyomásával előhívhatunk egy legördülő menüt az adott hangalak írásmódjaival – innen a szóköz vagy a fel-le nyilak segítségével választhatjuk ki a számunkra szükséges írásmódot. (Azoknál a szavaknál, ahol nem egyértelmű, mikor milyen írásmódot kell alkalmazni, még kis magyarázatot is ad a szoftver.)

Így néz ki a gyakorlatban:

A képen Basó híres haikuja (Furu ike ja…) via Wikimedia Commons

Természetesen az IME alapvetően saját adatbázisból dolgozik, de a modern rendszerek megjegyzik a felhasználó által leggyakrabban használt kandzsikat és ezeket ajánlják fel elsődleges választási lehetőségként (a legördülő menü tetején). Pl. A ‘szanka’ szó így írva: 参加 azt jelenti, részvétel, de így írva: 酸化 jelentése oxidáció. Értelemszerűen a legtöbb embernek az első íráskép szerepel majd a listája tetején, de ha például valaki egy kémiai anyagokat gyártó cégnél dolgozik, akkor ő lehet, hogy gyakrabban használja az oxidáció szót, így esetében ez kerül felülre. (A rendszer megjegyzi a felhasználó preferenciáit.) Ha valaki speciális szavakat, vagy ritka neveket szeretne felvenni a személyes IME szótárába, azt is megteheti. Sőt, az okostelefonok és a Windows 10 már előrejelzés funkcióval is rendelkeznek, azaz az IME egész kifejezéseket vagy akár mondatokat is felajánl néhány begépelt hiragana alapján.

Az IME lehetséges mondatbefejezéseket ajánl fel.

A különböző beviteli módok közül a tálca jobb sarkában levő nyelvi eszköztárral tudunk válogatni. (Ehhez először fel kell telepíteni a Windows japán nyelvkészletét a területi és nyelvi beállításoknál.) Ha magyarra van állítva a gépünk, akkor a tálca jobb sarkában csak a HU felirat jelenik meg, de japánul a JP felirat mellett megjelenik a Microsoft Office IME eszköztár is. Az alapértelmezett beviteli mód mindig a latin betű (A), ezt kell átállítani (あ)-ra, azaz hiraganára, ahogy az alábbi képen is látszik. Szintén itt lehet beállítani az egyéni szótárakat, vagy a fentebb említett hiraganás bevitelt, de a szoftver még kandzsi kereső funkcióval is rendelkezik.

A Windows japán nyelvi eszköztára (a tálca jobb sarkában)

Mobiltelefonokon is hasonló elven működik az IME, azzal a különbséggel, hogy ott a bevitel numerikus billentyűzet segítségével történik és nem latin betűkkel, hanem hiraganákkal. A hiragana táblázat 10 sorból áll (a, ka, sza, ta, na, ha, ma, ja, ra, va; minden sorban 5 magánhangzó) – ezeket a sorokat osztották el a mobiltelefon-billentyűzet 12 gombja között. (1-es gomb ‘a’ sor, 2-es gomb ‘ka’ sor stb.) Az alsó gombsor bal és jobb oldali gombja speciális karaktereknek van fenntartva.

Nyomógombos japán mobiltelefon, hiraganás gombokkal.

Nyomógombos telefonokon a gombok többszöri megnyomásával lehetett váltani a hiragana soron belül a különböző karakterek között (a-i-u-e-o vagy ka-ki-ku-ke-ko stb). Ez a megoldás okostelefonokon is működik, de a gomb hosszan tartó megnyomásával megjelenik egy kereszt alakú menü, melyből kiválasztható a kívánt írásjegy.

És ha ez nem lenne elég, az IME segítségével bizonyos speciális karakterek vagy szimbólumok is könnyen begépelhetőek, pontosan az átalakítási funkció miatt. Ha például szeretnék egy csillagot írni a szövegbe, csak beírom, hogy ‘hoshi’ (ejtsd ‘hosi’), azaz csillag, és az IME menüből már ki is választhatom ezt: ☆. De ha azt írom ‘haato’ (az angol hearth szó japános alakja), akkor megjelenik ez: ♥︎. Sőt, mobilon már az emoji bevitellel is összekapcsolták az IME-t, így ha beírjuk hogy ‘hana’, azaz virág, már válogathatunk is a különböző virág emojik közül.?

Első látásra talán bonyolultnak tűnhet, de valójában rettenetesen logikus rendszerről van szó. Ha valaki egyszer megtanulta, ugyanolyan gyorsan tud vele gépelni japánul is, mint magyarul.


Ha tetszett a cikk, kövess Facebookon is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Üzemelteti a(z) WordPress | Téma: Baskerville 2 by Anders Noren.

Fel ↑