10 érdekesség a Golden Weekről

Japánban a dolgozó emberek számára az egyik legnagyobb áldás az ún. Golden Week (ゴールデン・ウィーク), azaz az Aranyhét április végén-május elején, amikor négy munkaszüneti nap véletlenszerű torlódása szerencsés években akár egy egész hét szabadságot is eredményezhet.

Április 29. Sóva napja (昭和の日, sóva no hi), május 3. az Alkotmány napja (憲法記念日, kenpókinenbi), május 4. Zöld nap (みどりの日, midori no hi), május 5. pedig a Gyermekek Napja (こどもの日, kodomo no hi) – ez a négy ünnep keretezi az Aranyhetet. Az alábbiakban összegyűjtöttem néhány érdekességet erről az időszakról, amiket jó tudni!

1. A Golden Week, nevével ellentétben a legritkább esetekben tesz ki egy egész hetet. Sok munkahelyen azonban megadnak még egy-két nap szünetet, hogy mindenki pihenhessen egy kicsit, ahol pedig erre nincs lehetőség, ott a sokan kivesznek egy-két napot, hogy meghosszabbítsák a hosszúhétvégét. Japánban egyébként átlagosan 18 nap fizetett szabadság jár a munkavállalóknak, ebből maximum 1-2 napot időzítenek a Golden Weekre.

2. A japán kormány álláspontja szerint április egy különösen stresszes időszak dolgozók és diákok számára egyaránt, hiszen ekkor kezdődik az új üzleti év és az új tanév, a frissen végzettek ekkor helyezkednek el a munka világában. Az áprilisi stressz levezetésének egyik módja a Golden Week alatti utazás, pihenés.

3. A Golden Week közlekedési dugókról és zsúfolt tömegközlekedéséről híres. Nem is csoda, hiszen átlagosan 23 millió japán kel útra ebben az időszakban! Ilyenkor a japán szuperexpressz, a sinkanszen kihasználtsága eléri a 200%-ot és az autópályákon nem ritkák az 50 km-es sorok.

Reggel 7-kor már 45 km-es a dugó. Fotó: Danny Choo Flickr

4. A zsúfoltság elkerülése érdekében a kormány egy időben azt tervezte, hogy a Golden Week dátumát régiónként eltérővé teszik. Míg természetesen a turizmus számára ez igen előnyös lenne, a legtöbb kritika azért éri az indítványt, mert így az eltérő régiókban élő családtagok sokkal nehezebben tudnák meglátogatni egymást.

5. Mivel a Golden Week a japán turizmus egyik főszezonjának számít, természetes, hogy az éttermek, boltok, bevásárlóközpontok nyitva tartanak a munkaszüneti napokon is. Sőt, vendégcsalogatóként különböző Golden Week menüket, extra kedvezményeket is felajánlanak, az üzletekben pedig általában ilyenkor kezdődnek a tavaszvégi leértékelések.

6. Zárva tartanak azonban a bankok, a posták – és ami talán a legfurcsább, az ATM-ek is. (Japánban minden ATM-nek van nyitvatartási ideje.) Ha nem vigyázunk, könnyen napokra készpénz nélkül maradhatunk, ami problémát jelenthet, mert Japánban még viszonylag kevés helyen fogadnak el bankkártyát.

7. Ma már május 4-ét nevezzük Zöld napnak, de 1989. és 2007. között április 29. volt a Zöld nap, míg május 4. egy név nélküli munkaszüneti nap. Április 29-e egyébként az előző császár, Hirohito (uralkodói nevén Sóva) születésnapja volt, 1989-es haláláig a Császár Születésnapja néven ünnepelték ezt a napot és a japánok annyira hozzászoktak Hirohito császár hosszú uralkodása alatt, hogy elhunyta után is megtartották munkaszüneti napként. 2007-ben az akkor már 18 éve Zöld napként ismert ünnepet átnevezték Sóva napjára, ezzel tisztelegve az előző császár és uralkodásának hosszú évtizedei előtt. A Zöld nap elnevezés pedig május 4-re szállt.

Hirohito (Sóva) császár

8. Május 5-én van a Gyermekek napja, ami a gyakorlatban inkább a Fiúk napja, amikor a fiúgyermekek egészséges fejlődésért és boldogságáért végeznek bizonyos rituálékat, népszokásokat. (A lányoknak külön ünnepe van március 3-án). Hivatalosan csak 1948. óta nemzeti ünnep, de már évszázadok óta jeles eseménynek számít. Eredetileg a régi naptár szerinti ötödik hónap ötödik napjára esett (míg a lányok ünnepe a harmadik hónap harmadik napjára). A japán néphagyomány mindig is komoly jelentőséget tulajdonított a számduplázásnak, különösen páratlan számok esetében. (Az első hónap első napja, a harmadik hónap harmadik napja, az ötödik hónap ötödik napja, a hetedik hónap hetedik napja és a kilencedik hónap kilencedik napja is egy-egy jeles esemény.)

9. A Gyermekek napján a japán családok hatalmas, ponty alakú zászlókat, ún. koinoborit (こいのぼり) röptetnek a kertben, a házban pedig harcosokat vagy hősököket ábrázoló bábukat, páncélokat helyeznek el. A ponty az erőt és a sikert jelképezi, mert régen úgy hitték, ez az egyetlen hal, ami képes árral felfelé úszni a folyón. (A régi japánok alighanem nem ismerték a lazacot. 🙂 )

10. Május 1. nem munkaszüneti nap Japánban. A Munka ünnepe az európai munkásmozgalmakon, míg a majálishoz kapcsolódó szokások az ősi európai pogány hiedelmeken alapulnak, ezért Japánban sosem eresztettek gyökeret. November 23-án tartják azonban a Hálaadás a munkáért napot (勤労感謝の日, kinró kansa no hi), amely lényegében a Munka ünnepéhez hasonló koncepciójú munkaszüneti nap.

+1) Ha éppen egy utazást tervezel Japánba, érdemes minél távolabbról elkerülnöd a Golden Week környékét. Nem csak az elképesztő zsúfoltság és a dugók miatt, de a szállások is drágábbak ilyenkor az átlagosnál.


Ha tetszett a cikk, kövess Facebookon is!

Egy vélemény az alábbiról: “10 érdekesség a Golden Weekről

És a tiéd?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Üzemelteti a(z) WordPress | Téma: Baskerville 2 by Anders Noren.

Fel ↑