4 japán dal, amit a nagymamád is imádni fog!

Létezik egy japán könnyűzenei műfaj, amit sokszor „öregek zenéje” néven aposztrofálnak: úgy hívják, hogy enka (演歌). Ez egy olyan műfaj, amit szeretni kicsit ciki, de nem ismerni még cikibb, amit senki sem hallgat, de mindenki el tud énekelni. Én magam nem állítanám, hogy kifejezetten szeretném az enka műfajt – de van néhány enka, amit kifejezetten szeretek, így ebben a cikkben ezeket fogom bemutatni nektek. 🙂

Két japán szó, amit ismersz, de rosszul ejtesz ki

Sok japán szó honosodott már meg a magyar nyelvben, ezekről általában tudjuk is, hogy honnan származnak, hiszen szorosan kötődnek a japán kultúrához, például kimonó, szamuráj, gésa, szaké, szusi… De van néhány olyan, újabb keletű szó, ami az egész világon elterjedt, sokan ismerik és használják, mégsem tudják, hogy japán szavakról van szó. Tovább olvasom: “Két japán szó, amit ismersz, de rosszul ejtesz ki”

Hogy lehet japánul gépelni?

Japánul gépelni nem egyszerű, hiszen a japán nyelvben többezer írásjegy létezik, ráadásul az írásuk négyféle írásmód kombinálásából jön létre. (Kétféle szótagírás, azaz a hiragana és katakana, egy fogalomírás, azaz a kandzsi és latin betűk kombinációja. – A japán nyelvről bővebben itt olvashatsz.) Hogy tudnak a japánok mégis ugyanolyan gyorsan gépelni, mint mi? És miért nem sokkal nagyobb a billentyűzetük, mint a miénk? Tovább olvasom: “Hogy lehet japánul gépelni?”

A hét napjainak japán elnevezései egyenesen a Római Birodalomból származnak!

A hét napjainak elnevezése mögött elképesztő történet húzódik. Amikor először jöttem rá, hogy az angol Sunday és a japán nicsijóbi is szó szerint azt jelenti, „a Nap + nap”, majd belegondoltam, hogy a Monday akár Moonday is lehetett valamikor, azaz „Hold + nap”, pont mind a japán dojóbi – hát megmondom őszintén, nagyon büszke voltam magamra, hogy ilyen rejtett összefüggésekre bukkantam. Kis utána olvasással hamar kiderült, hogy nem találtam fel a spanyol viaszt és a hét minden egyes napjának bizonyítható köze van annak angol (valamint egyéb újlatin és germán nyelvű) elnevezéséhez. Innen én elégedetten tovább is léptem a következő logikus következtetésre: alighanem a Meidzsi korban (19. század) kerültek be a japán nyelvbe, tükörfordítással, igaz? Hát, sajnos, nem igaz. Az igazság ugyanis még ennél is érdekesebb! Tovább olvasom: “A hét napjainak japán elnevezései egyenesen a Római Birodalomból származnak!”

Hogy a fenében lehet ezt megtanulni?!

Ezt kérdezik tőlem leggyakrabban, mikor kiderül, hogy tudok japánul. Ez egyfajta önkéntelen kifakadás, és valószínűleg a kérdező nem is tudja, milyen nehéz helyzetbe hoz vele. Hiszen mit is válaszolhatnék? Legyek szerény és mondjam azt, hogy „Ááá, nem is olyan nehéz, bárki képes lett volna rá a helyemben!”? Vagy mondjam meg az igazat, hogy „Hosszú évek kőkemény munkájával”? Az igazság valahol a kettő között van. Tovább olvasom: “Hogy a fenében lehet ezt megtanulni?!”

Üzemelteti a(z) WordPress | Téma: Baskerville 2 by Anders Noren.

Fel ↑